Egy alapjaiban más rendszerrel váltják fel az eddigi korkedvezményes nyugdíj rendszerét, mostantól, nem egy egységes és központi szabályozással határozzák meg a munkavállalót érintő kedvezményeket hanem minden munkahelyen a munkáltató határozza meg, hogy az adott munkakör mennyire rizikós és káros a munkavállalóra .
Tehát az új szabályok alapján az egészségre ártalmas munkáért több kompenzációs pénz és plusz szabadság is járna a rizikósabb munkahelyeken dolgozók számára, de már nem egységes szabályok alapján, hanem minden munkahelyen máshogyan.
A régi rendszerben korkedvezményes nyugdíjnak hívták, az új neve fokozott egészségkárosító kockázattal jellemezhető munkavégzés lesz!
MIT IS JELENTENE AZ ÚJ RENDSZER, MILYEN KEDVEZMÉNYEK JÖNNEK?
>> CSÖKKENTETT MUNKAIDŐ
>> TÖBB SZABADSÁG
>> PLUSZ PÉNZEK
>> REKREÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK A MUNKAVÁLLALÓKNAK!
Természetesen a munkáltatónak továbbra is minden egészségere káros hatást meg kell szüntetnie azok közül amit a dolgozókat érhet, de vannak olyanok amelyek lehetetlenek.
Hogyan határozzák meg az egészségkárosító munkahelyet illetve munkakört?
Az egészségkárosító hatás definiálására, a munkahelyek felmérésére már létezik egy elfogadott protokoll, de fontos, hogy munkahelyi szinten kapjanak képet ezekről a helyzetekről, mert egy adott munkakörön belül is nagy eltérések lehetnek a különböző foglalkoztatóknál.
A lényeg, hogy nem jöhet el valaki hamarabb nyugdíjba, de az aktív évei alatt kevesebbet kell dolgoznia több pénzért, ezzel kompenzálva az öregedő társadalmunk hatásait.
Forrás: Napi.hu
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
