Az orvostudomány állításai aligha vonatkoznak Mihály életmódjára. Dohányzott egész életében, és még a pálinkát sem vetette meg. „1941 tavaszán a ’33-as határvadászokhoz kerültem. Szolgálat közben a fölöttünk levő hídról egy német katona ledobott egy pipát, én pedig megtartottam. Azóta pipázom, előtte cigarettáztam” – mondta el pipájának eredetét. Bár egészségi okok miatt járt orvosnál, sosem kellett ágyban pihennie a betegség miatt, csak látása és hallása gyengült kissé. „Az orvos jó barátom volt, megvizsgált, én meg kérdeztem, hogy mennyivel tartozom, ő mondta, hogy vigyek egy üveg pálinkát, és ketten megisszuk” – mesélte. Egyik legviccesebb történetét is elmesélte, amikor fiatalon az eladott edényekből szerzett pénzből alkoholt vett barátaival, majd mindet elfogyasztották.
A sok ismeretlen arc és a kamerák jelenléte nem zavarta különösebben, bár kissé elfáradt a beszélgetések miatt. 'Szép élet volt.' - ismételgette Mihály, aki 1903-ban született Görgényüvegcsűrön, hétnapos korában már Görgényszentimrére költöztek, ahol a nagymamája Jóskának nevezte el. „Apai nagyanyámnak nem tetszett, hogy Mihálynak kereszteltek, és ezért azt mondta, hogy Jóska leszek, így maradt rajtam a név” - mondta az ünnepelt, majd ismét megtöltötte pipáját és Kati néniről mesélt tovább, akivel 66 éven át élt együtt és három gyermeket neveltek. Felesége már 14 évvel ezelőtt elhunyt. Mihály büszkélkedhet hat unokával és hét dédunokával is, habár sosem harcolt a fronton, mindkét világégés szemtanúja volt.
Mulatságos életet élt. Dohányzott és pálinkázott 18 éves korától, bár az utóbbi időben már kevesebbet ivott szilvapálinkát a magas vérnyomása miatt. . „Már csak házi készítésű szeszből csinált pálinkát iszom, mert magas a vérnyomásom, de már ez a pálinka sem a régi” - mondta az 107 éves férfi, aki pipáját ismét megtöltötte, bár már nem olyan gyorsan, mint valószínűleg pár évtizeddel ezelőtt. - Volt ez a leány, akivel két évig voltam, de ez a leány se nem táncolt, se nem énekelt, bolondultam meg. Aztán leszerelt az egyik barátom a katonaságból, és elvette ő a leányt, én nem haragudtam, mi voltunk a vőfélyek a lakodalmán, én meg találtam egy mulatósabbat – emlékezett vissza Jóska bácsi felesége előtti kedvesére. Mentünk mulatni hol a rományokhoz, hol a magyarokhoz, ahol éppen bál volt, és vittük a gyereket is, tettük fel az asztalra, és mulattunk – mesélte.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
