Kezdjük az asztali díszekkel!
Csak kis kézügyesség kell kell hozzá, némi szemétre szánt narancshéj, és egy csomag szegfűszeg, és máris kész a természetesen illatozó, meleg és barátságos hangulatot árasztó mécseskompozíció:
Ha valakinek van türelme egy kicsit többet molyolni a gyümölcsmaradványokkal, akkor íme itt van két újabb látványos ötlet:
Az almákat oázisba, vagy szalma koszorúba tűzködjük hústűvel, vagy hurkapálcával. Ha birsalmából készítjük, és piros szalagból vagy piros papírszalvétából készült masnikat is tűzködünk mellé, akkor nem csak ünnepibb, hanem illatos is lesz. Karácsony elteltével pedig a birsalmákból birsalmasajtot készíthetünk.
Szegfűszeggel a narancsokba - de birsalmába is - bármilyen szép csipkemintát tűzködhetünk.
Ha akad otthon egy-két alig használt papírtányér, egy kevéske zöld fonal, és némi megkopott karácsonyi arany vagy ezüst boa, akkor itt az idő, hogy újrahasznosítsuk:
Az így elkészült fácskákat állítsuk talpas tortatartóra, és máris elegáns asztalidísz boldog tulajdonosai lettünk.
A finomított kristálycukor használatát a bionom életformát élők nem csak a hétköznapokon, hanem Karácsonykor is elutasítják. De azért valamire mégis csak jó, hiszen szép!
Tölts meg pár poharat kristálycukorral, szórj a tetejére piros tűztövis bogyókat, somot vagy csipkebogyót - vagy akár piros gyöngyöket - és ültess rá egy fenyőtobozt. Amilyen egyszerű, olyan mutatós!
És ha már a poharaknál, és azok egyéb hasznosítási módszereinél járunk, akkor itt egy újabb illatos ötlet, amelyhez nem kell más, csak pár tujaágacska, egy kis ragasztó, és egy-egy gyertya. Ne ijedjetek meg, mi propán-butános lakk helyett tömény cukros vizet használunk. Mártsd bele a jó ragacsos cukros vízbe az ágacskákat, és tapaszd hozzá a pohár falához kívülről. Száradásig érdemes cérnával körbetekerni, hogy stabilan odaragadjon. Okvetlenül cérnát használj, mert a szalag vagy a szélesebb kötöző is odaragadhat a gallyacskához kívülről.
Karácsony elteltével csak el kell mosogatnod a poharat, és mehet vissza a poharas szekrénybe, hogy újra ellássa eredeti funkcióját.
Mivel a hagyományos villanykörték kora lejárt, hisz kiszorultak az energiatakarékos izzók miatt, érdemes újrahasznosítani őket, pláne, ha már ki is égtek. Nekem ez a hóember a kedvencem, amit nem csak asztalra ültethetsz, hanem fellógathatsz a fára is. És a hóember mintáján számtalan mutatós karácsonyfadíszt festhetünk, hisz csak a fantáziánk szabhat határt.
És ha már a karácsonyfa díszeknél járunk, akkor itt egy tuti tipp azoknak, akik annyira környezettudatosak, hogy nem állítanak karácsonyfát, vagy nem telik rá, vagy nincs hely a lakásban:
Ki hitte volna, hogy pár tüzelőnek szánt fadarab milyen mennyei hangulatot bír varázsolni a falra.
És ha már a tűzrevalóknál járunk, akkor jó ha számolunk vele, hogy a régi, kiolvasott újságokat sem érdemes gyújtósként a tűzre dobni Karácsony tájékán, hiszen mutatós kosarakat fonhatunk belőlük:
Szerintem a papírsodrást, és a kosárfonást csemetéink is élvezni fogják. Ha kész, bármit tehetünk bele, csak gyertyát ne, mert gyúlékony! Tartósabb és színesebb lesz, ha a papírágakhoz fonás közben egy-egy színes fonalat vagy szalagot is hozzáfogunk.
A legmutatósabb ajtódísz alapanyagait a rongyoszsák rejti. Ideje elővenni kinőtt, elnyűtt, elszakadt vagy megúnt ruháinkat, zoknijainkat! Varrjunk belőlük apró zsákocskákat, amelyeket ha vattával kitömünk, akkor apró párnácskák lesznek belőlük. Innentől már nincs is más dolgunk, mint színes fonállal vagy szalaggal elkötni őket középen, majd rákötni egy szalmakoszorúra.
A hatást tovább fokozhatjuk, ha gombostűvel - hisz olyan lett, mint egy nagy impozáns tűpárna - csillogó gombokat, gyöngyöket, bogyókat, terméseket, fenyőgallyat tűzűnk hozzá. Így minden éveben más stílusú ajtódísz alapjául szolgálhat. Bár szerintem így a legszebb!
Ha nem szeretünk varrogatni, akkor akad egy egyszerűbb - bár nem kevésbé tátványos - megoldás is:
Apró gombolyagokat tűzz össze, vagy fűzz fel egy drótra, amit karikába hajlítasz. Szintén továbbfejleszthető, hogy újabb elemeket tűzöl hozzá! De szép szalaggal is átkötheted!
És az ajtódísz ötletek sorát egy igen meglepő megoldással zárnám, ami főleg agglegények ajtaján fog jól mutatni. Ráadásul egy legénylakás rejtett zúgaiban bizonyára ott kallódnak a hozzávalók is. Már csak egy oázis vagy egy szalmakoszorú kell alapnak, némi gombostű, és kész is van a remekmű...
Idén egy kicsit más szemszögből is érdemes megvizsgálni a sütni valókat.
Gondoltad volna, hogy egy egyszerű kis kuglóf mi mindenre jó? A kisebb formába a mécses, a nagyobb formába pedig a vastagabb gyertyák passzolnak. Persze a bionom szemlélet a porcukrot ellenzi, de xilittel vagykókuszreszelékkel bátran megszórhatod, hogy "deresebb" hangulata legyen a kompozíciónak.
A "szokásos" sütiket is fel lehet dobni némi fantáziával, hogy ripsz-ropsz karácsonyi csoda váljon belőlük is. Egy egyszerű muffint is beöltöztethetünk ünnepi ruhába:
Helyes rénszarvacs pofácskákat varázsolhatunk pár sósperec, pár zabkeksz, és pár Chox drops segítségével.
Nincs Karácsony mézeskalács nélkül! Igen ám, de mi van akkor, ha unjuk a régi kiszúró mintákat, vagy nem kapunk olyat, amilyenre a vágyunk? A megoldás egyszerű: gyártsuk le magunknak!
Vigyázz, mert éles! Gyerek kezébe nem való!
A következő trükköt viszont bátran rábízhatod gyermekedre is, hogy az idén még különlegesebb mézecskalács csodákkal rukkolhassatok elő:
Ezt a praktikát a kekszeknél is be lehet vetni! És természetesen a csipketerítő a használat után kimosható, és visszakerülhet a nagymama porcelán figurái alá a vitrinbe.
Ne feledjük, a Karácsony nem csak sütiből áll! Ha el akarjuk kerülni a teltségérzetet és a puffadást, akkor két étkezés között együnk minél több rostdús gyümölcsöt:
Az alap egy sütőtök, aminek lesaraboljuk az alját, hogy megálljon. Majd bátran tűzködjük hozzá az aktuális finomságokat. Szerintem ilyen formában még az a gyerek is megeszi a gyümölcsöt, akibe eddig úgy kellett belekönyörögni.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
