Az ottmaradott gyermekek pedig folyamatos teljesítmény csökkenésre számíthatnak!

Egyre nagyobb probléma, hogy az alapján döntenek a szülők, hogy melyik iskolába írassák a gyermeküket, hogy az adott osztályban milyen a cigány származásúak aránya. A választóvonal  valahol 40 és 50 százalék között alakul. E fölött aki teheti máshova viszi a gyermekét, gyermekeit. Ez a hozzáállás a társadalom számára igen káros hatású, mondják a szakemberek. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.

"Az egész úgy kezdődött, hogy a település jómódú lakosai kezdték el más iskolába, évekkel később már más településre járatni gyermekeiket. Mivel a középosztályhoz tartozók nem akartak lemaradni így a példájukra ők is ezt tették, még akkor is ha ez nagy anyagi terhet is jelentett a családok számára." Árulta el az egyik neve elhallgatását kérő iskola igazgatója.

Ezzel a helyi iskola válságos helyzetbe került: "egyrészt a nehezebben kezelhetőként besorolt gyerekek maradtak ott, másrészt az intézmény alig tudta biztosítani az osztályok beindításához szükséges minimális gyereklétszámot. A problémát úgy oldották meg, hogy beolvasztották a közeli, száz százalékban romák által lakott település iskoláját, ezzel a kisvárosi iskola végleg szegregálódott. Ugyanis, ahogy egyre több lett a roma diák, úgy vitték el a nem roma szülők gyerekeiket az iskolából. Így pont azok a hátrányos helyzetű gyerekek maradnak az etnikailag szegregált intézményekben, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a vegyes iskolai közegre és a magas szakmai tudású tanárok munkájára” – az alábbi történet a kadarkúti kistérségből származik, de bárhol, ahol szegregálódik egy iskola, nagyjából hasonló a dolog lefolyása.

 

Magyar Tudományos Akadémia Gyerekesély csoportja arra kereste a választ a magyar hátrányos helyzetű térségekben, hogy a falusias térségekben milyen arányban viszik el a szülők a gyerekeiket a helyi iskolákból, mi jellemző ezekre a szülőkre, miért döntenek így, és hogy van-e minőségbeli különbség az új és az elhagyott iskolák oktatási színvonala között.

Önbeteljesítő jóslat

Az egyik ok, ami szerepet játszik abban, hogy a szülő elviszi-e a gyerekét az adott iskolából, az az, hogy milyennek látja az intézmény színvonalát. Ezt pedig nagyon erősen befolyásolja, hogy milyen az oda járó gyerekek etnikai összetétele.

   "Sőt, nemcsak az etnikai szegregáció maga, hanem gyakran már a veszélye is elhordásra készteti a szülőket”

– állítja a kutatás.

Adatokkal igazolható tény ugyanis, hogy azokban az osztályokban, ahol a roma gyerekek többségbe kerülnek, csökkenni kezd az egész osztály iskolai teljesítménye, amit a tanulmányi eredmények, illetve a kompetenciamérések is bizonyítanak

Amikor egy szegregálódó iskolában romlani kezd az oktatás minősége, annak több oka lehet:

Ha sok tanulási nehézséggel küzdő gyerek van az osztályban az a belefektetett többletenergia miatt visszafogja az egész osztályt.
A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kiközösíthetik a tanulni vágyókat
Az oktatási rendszer anyagi korlátai miatt, a speciális tudással rendelkező pedagógusok elhagyják az iskolákat.
Illetve sajnos az is előfordul, hogy a társadalmilag, kulturálisan és az értékrendjüket tekintve más csoportokhoz tartozó gyermekek neveltetése miatt képtelenek beilleszkedni egy hagyományos osztályba.

 

De nemcsak a tanulmányi eredményeket rontja, ha egy osztályba túlnyomórészt roma gyerekek kerülnek, hanem a továbbtanulási szándékot is. Ha negyven százaléknál több roma gyerek van egy osztályban, akkor meredeken lezuhan a gimnáziumban továbbtanulni vágyók, és háromszorosára emelkedik az érettségit nem adó iskolákban továbbtanulni tervezők aránya.

Negyven százaléknál romlik el minden

A kutatás szerint, amint a jobban kvalifikált nem roma származású szülők megérzik a szegregálódás veszélyét, elviszik gyermeküket az iskolából. Az eljárók csaknem több mint hetven százaléka olyan intézményt látogat, ahol 40 százalék alatti a roma gyerekek aránya. Amint a romák aránya 40 százalék fölé kerül, minimálisra csökken az iskolába

Az elhordásra hatással van az anyák iskolai végzettsége: az eljáró gyerekek 47 százalékának édesanyja érettségizett, egyötödük diplomázott. A helyben maradó gyerekek esetében az édesanyák nagy része nyolc osztállyal vagy annál is kevesebbel rendelkezik, 24 százalékának van érettségije, és csak 7 százalékának felsőfokú végzettsége.

Az eljáró gyerekek kétharmada nem roma családból, 15,5 százalékuk roma családból származik, látszik tehát, hogy az elhordás valóban a nem roma családok privilégiuma. Két ugyanolyan végzettségű anya esetén is háromszor akkora eséllyel visznek el a helyi iskolából egy nem roma származású gyermeket, mint egy roma családban élőt.

Látszik az is hogy a cigányságból is vannak olyanok akik nem nem kívánják olyan osztályba járatni gyermeküket amelyben magas a Romák aránya. Jellemzően ezen szülők között az átlagnál magasabb az iskolai végzetég.

Viszont akik maradnak az említett intézményekben folyamatosan csökkenek az iskolai eredményeik...

★★★ KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ▼ KÖSZÖNJÜK!